Seg�dlet a HTML nyelv megismer�s�hez

Alapfogalmak:

A HTML dokumentum
Egy egyszerû sz�vegf�jl,
amit b�rmilyen sz�vegszerkesztõ programmal meg tudunk nyitni.
Tartalmazhat sz�veget, k�peket,
hivatkoz�sokat t�bl�zatokat �s sok egy�b �sszetevõt.
A f�jlban tal�lhat� utas�t�sokat a b�ng�szõprogram hajtja v�gre,
nincs sz�ks�g -�ltal�ban- semmif�le k�lsõ programra se.

1

Az �llom�nyokr�l
A HTML dokumentumban sz�mos olyan elemet haszn�lhatunk,
melyekn�l egy m�sik �llom�nyra hivatkozunk
(pl.: K�pek, let�lthetõ f�jlok, stb.), vagyis haszn�ljuk azt.
Ilyen esetben mindig meg kell hat�rozni a b�ng�szõ sz�m�ra,
hogy az adott elem hol tal�lhat� a sz�m�t�g�pen, hiszen
azzal csak �gy k�pes dolgozni.
Ezt a mûveletet nevezz�k �tvonal megad�snak.
K�tfajta �tvonal megad�sr�l besz�lhet�nk:
- Abszol�t (Teljes megad�s) ;
- Relat�v (A merevlemez valamely hely�hez k�pest adjuk meg)

Abszol�t �tvonal megad�s: A haszn�land� �llom�ny hely�t pontosan meghat�rozzuk �gy,
hogy az adott merevlemez gy�k�rk�nyvt�r�b�l indulunk ki
(pl.: "C:\Dokumentumok\Kepek\nyitokep.jpg" , "D:\Web\Letoltesek\jatek.rar" , stb.).
Ezt a megad�si m�dot merevs�ge miatt ink�bb ker�lj�k, ha lehet.

Relat�v �tvonal megad�s: Enn�l a megad�si m�dn�l ahhoz a webf�jlhoz k�pest
adjuk meg az �llom�ny hely�t, amibõl
arra hivatkozunk (pl.: "nyitokep.jpg" ,"Letoltesek\jatek.rar" , stb.).

1

A TAG-ek fogalma
A HTML nyelv �gynevezett TAG-ekbõl (ejtsd:teg) �p�l fel,
amely a HTML nyelv egy-egy elem�re utal.
(Ezek felfoghat�k tulajdonk�ppen utas�t�soknak is)

-Egyszerû TAG elem: "<"TAG">", vagyis:
"<"+"TAG elem neve"+">" (P�ld�ul: ,
, stb.)
-Be�ll�that� TAG elem:"<"TAG"+tulajdons�gok+">",
ahol a tulajdons�gok az adott TAG elemre vonatkoz� be�ll�t�si lehetõs�geket
jelentik.(P�ld�ul: A TAG,
amivel form�zott sz�veget k�sz�thet�nk.)

T�bbs�g�ben olyan TAG elemekkel tal�lkozhatunk,
amik rendelkeznek nyit� �s z�r� elemmel is,
�s a k�zrefogott sz�vegen
�rv�nyes�l az adott TAG hat�sa.
Ilyen p�ld�ul a -p�ros,
ami az eg�sz webf�jlunkat fogja k�zre.
(?: L�that�, hogy a z�r� TAG elem abban k�l�nb�zik nyit� p�rj�t�l,
hogy "/" jellel kezdõdik.)
Emellett l�teznek olyan elemek is,
melyek nem rendelkeznek z�r� elemmel.(Ilyen p�ld�ul a
soremelõ TAG)

1

Sz�nek haszn�lata
A HTML nyelvben a sz�n�rt�ket k�tf�lek�ppen adhatjuk meg:
- Angol megfelelõj�vel, a Color="sz�n" form�ban, ahol a sz�n �rt�kei a k�vetkezõk lehetnek:

- Egy hexadecim�lis (16-os sz�mrendszer-beli) �rt�k seg�ts�g�vel,
melyn�l saj�t sz�neket keverhet�nk ki.
Egy sz�n h�rom alapsz�nbõl,
a Red- piros, a Green- z�ld �s a Blue- k�k sz�nbõl �p�l fel.
Mindh�rom �sszetevõ �rt�ke 0-255
k�z�tt lehet, att�l f�ggõen,
hogy az adott sz�nr�sz milyen m�rt�kben befoly�solja a kikeverendõ sz�nt.
(Pl. Ha Red=255; Green=0, Blue=0 �rt�keket vesz fel,
akkor a sz�ntiszta piros sz�nt kapjuk �rt�k�l.)
A HTML nyelvben az egyes sz�nek �rt�ket
(pl. Red) nem 0-255 alakban kell megadni, hanem e tartom�ny 16-os sz�mrendszerbeli
megfelelõj�t kell venni,
teh�t a 00-FF tartom�nyt
(ahol 00- a 0 ,az FF pedig a 255 hexadecim�lis megfelelõje), �gy a kapott sz�n�rt�k
egy 6 sz�mjegyû sz�nk�d lesz, hiszen h�rom alapsz�n�nk van.

Aranyszab�lyok, j�tan�csok
- A b�ng�szõk nem mutatnak egyn�l t�bb,
egym�s mellett l�võ sz�k�zt (Megold�s)
- Aj�nlatos a webdokumentumjaikat mindig ".html" kiterjeszt�ssel menteni.
(A m�sik, ".htm" kiterjeszt�st a r�gebbi oper�ci�s rendszerek
(pl. Microsoft Windows 3.1) haszn�lt�k.)
- Amennnyiben olyan TAG-ot haszn�lunk,
amelyn�l t�bb tulajdons�got �ll�thatunk be,
akkor az egyes tulajdons�gokat sz�k�z
billentyûvel (SPACE) kell elv�lasztanunk.(p�ld�ul: Font, Img elemek)
- A HTML nyelvben mindig az a form�z�si be�ll�t�s �rv�nyes�l,
ami a legk�zelebb van a form�zand� elemhez.
T�telezz�k fel egy p�lda kedv��rt,
hogy egy t�bl�zatnak meghat�roztuk a sz�vegsz�n�t st�lus seg�ts�g�vel.
�tmenetileg azonban ezt fel�l�rhatjuk,
ha p�ld�ul egy cell�ban tal�lhat� sz�veget
TAG k�z� tesz�nk, vagy
a cella nyit� tagj�ban (td) hivatkozunk egy m�sik st�lusra
(p�ld�ul: ).

1

Egy HTML oldal fel�p�t�se:

Egy webf�jlt HTML TAG-el kell kezdeni, �gy tudatjuk a b�ng�szõvel, hogy a f�jl webf�jl

Fejl�c nyit� TAG

Fejl�c z�r� TAG
Dokumentum t�rzs�nek nyit� TAG-je,
ahol n�h�ny dokumentumra vonatkoz� be�ll�t�sokat is megadhatunk.
Dokumentum t�rzs�nek z�r� TAG-je

A webdokumentum v�g�nek jelz�s�re szolg�l� z�r� TAG

A fejl�cben megadhat� fõbb tulajdons�gok:

Az a sz�veg,
ami a b�ng�szõ ablak�nak c�msor�ban megjelenik

A dokumentumban haszn�lhat� st�lusok l�trehoz�sa

A webf�jl nyelv�nek megad�sa a b�ng�szõ sz�m�ra

A BODY TAG be�ll�t�si lehetõs�gei

BgColor="sz�n�rt�k" A webf�jl h�tt�rsz�n�t hat�rozza meg

BackGround="k�pf�jl" A webf�jl h�ttere nem egy sz�n�rt�k lesz,
hanem a megadott k�pf�jl

Text="sz�n�rt�k" A dokumentum alap sz�vegsz�ne.
(? A - TAG-el �tmenetileg fel�l�rhatjuk)

Link="sz�n�rt�k" A hivatkoz�sok sz�vegsz�ne. (De pl. - II -)

VLink="sz�n�rt�k"
A megl�togatott (m�r r�kattintottunk) hivatkoz�sok sz�vegsz�ne. (De pl. -II-)

Link="sz�n�rt�k"
Az �ppen kiv�lasztott hivatkoz�s sz�vegsz�ne. (De pl. - II -)

Megjelen�st befoly�sol� elemek

Mindre jellemzõ, hogy a beg�pelt sz�vegekre fejtik ki hat�sukat

Sort�r�s elhelyez�sre.
A
elem ut�n a sz�veg a k�vetkezõ sor elej�n folytat�dik

"sz�veg"
A "sz�veg" a b�ng�szõben ugyan �gy jelenik meg,
mint a HTML k�dban (pl.soremel�sek,sz�k�z�k)

  T�rhetetlen sz�k�z,
egym�s mellett t�bb sz�k�z is l�tsz�dni fog b�ng�szõnkben

"abc" T�rhetetlen sorok.
A k�zrez�rt sorokat a b�ng�szõ nem t�rheti meg sort�r�sekkel (ha t�l hossz�)

Elemek igaz�t�sa

Nyit�- �s z�r� elemmel is rendekeznek, hat�suk nem csak a �rott sz�vegre,
hanem sz�mos egy�b HTML elemre is kiterjed,
add�g am�g azt egy m�sik igaz�t�si m�d fel�l nem �rja,
vagy a lez�r� TAG (

) nem hat�stalan�tja

HTML elemek: A HTML elemeket balra igaz�tja

HTML elemek: A HTML elemeket jobbre igaz�tja

HTML elemek: A HTML elemeket k�z�pre igaz�tja

Ezen k�vûl l�tezik egy soremel�s n�lk�li k�z�pre igaz�t�si m�d is:

"sz�veg"
:
K�z�pre igaz�tja az elemeket a
TAG hat�sa n�lk�l

Sz�veg st�lusok

K�z�s jellemzõj�k, hogy nyit� �s z�r� elemekkel is rendekeznek,
valamint egym�sra �pûlõen is haszn�lhatjuk õket

"sz�veg" : B - Bold) E TAG k�z�tt a sz�veg f�lk�v�r st�lus� lesz.

"sz�veg" : I - Italic) A k�zrez�rt sz�veg dõlt lesz.

"sz�veg" : U - Underline) A k�zrez�rt sz�veg al�h�zott lesz.

"sz�veg" : A k�zrez�rt sz�veg �th�zott lesz.

Egyszerû sz�veg form�z� eszk�z�k

"sz�veg" Als� index lesz a k�zrez�rt sz�veg.
(Hasznos p�ld�ul k�pletekn�l az indexek jel�l�s�re)

"sz�veg" A sz�veg felsõ indexk�nt fog l�tszani( - II - )

(? A TAG-ek utols� betûj�nek "hasa" jellemzi az index hely�t.
P-Felsõ index; b-als� index)

"sz�veg" Megnagyobb�tott betûket eredm�nyez

"sz�veg" �sszenyomott betûket eredm�nyez

"sz�veg" Fejl�c. A 'szam' �rt�ke 1-6ig lehet,
ahol 1-a legnagyobb, 6-a legkisebb betûnagys�g

"sz�veg" Villog� sz�veg.
Figyelem! Csak Netscape b�ng�szõben mûk�dik !

A Marquee TAG

elem

Elemmozgat�s. Figyelem!Csak Internet Explorerben mûk�dik j�l!

A tulajdons�gokat nem k�zelezõ megadni.
Csak akkor kell, ha a szabv�nyos be�ll�t�sokt�l elt�rõ �rt�keket szeretn�nk.)

A mozgat�st a k�vetkezõ tulajdons�ggal szab�lyozhatjuk

Direction : A mozg�s ir�ny�t hat�rozza meg.

Direction="Left" Jobbr�l balra mozg�s

Direction="Right" Balr�l jobbra mozg�s

Behavior : Itt adhatjuk meg, hogy mi t�rt�njen akkor,
amikor el�rt�k a mozg�si tartom�ny sz�l�t

Behavior="Slide" Amint el�rte a mozg� sz�veg a sz�less�g �rt�ket,
meg�ll (Be�sz�s)

Behavior="Scroll" Amint el�rte a mozg� sz�veg a sz�less�g �rt�ket,
�jra kezdi a mozg�st (F�ny�js�g)

Behavior="Alternate" Amint el�rte a mozg� sz�veg a sz�less�g �rt�ket,
ir�nyt v�lt (Ide-oda mozg�s)

ScrollDelay : A mozg�si sebess�get hat�rozza meg

ScrollDelay="sz�m�rt�k" A sz�m�rt�k egy konkr�t sz�m

ScrollMount : L�p�ssz�m megad�sa. Azt jelenti,
hogy mekkora egys�ggel mozgatunk

ScrollMount="sz�m�rt�k" A sz�m�rt�k egy konkr�t sz�m

Width : Azt hat�rozza meg, hogy a mozg�s milyen sz�les tartom�nyban t�rt�nj�k

Width="sz�m�rt�k" Az sz�m�rt�k lehet konkr�t sz�m,
vagy a gazdater�let egy sz�zal�k�rt�ke

Height : Megadja, hogy a mozgat�s milyen magas tartom�nyban t�rt�nj�k

Height="sz�m�rt�k" Az sz�m�rt�k lehet konkr�t sz�m,
vagy a gazdater�let egy sz�zal�k�rt�ke

(?: Az ut�bbi k�t �rt�kbõl kider�l,
hogy a mozg�s egy t�glalapnak megfelelõ ter�leten megy v�gbe)

A Font TAG

sz�veg Form�zott sz�veg k�sz�t�se

A sz�veg kin�zet�t az al�bbi tulajdons�ggal �ll�thatjuk be

Face : A betût�pus megad�sa. Aj�nlatos,
hogy ellenõrizz�k t�bb b�ng�szõben is, a kin�zet�t!

Face="betût�pus" A betût�pus egy,
a b�ng�szõ �ltal t�mogatott t�pus (P�ld�ul: 'Arial')

Color : A sz�veg sz�ne. Lehet egy sz�n angol megfelelõje, vagy �ltalunk kikevert �rt�k

Color="sz�n" A sz�n 18 alapsz�n lehet, angolul. A k�d pedig egy hexadecim�lis �rt�k

Size : A betûk m�rete. Ha nem adjuk meg, akkor a b�ng�szõ az alap betûnagys�got haszn�lja

Size="sz�m�rt�k" Ahol a sz�m�rt�k 1-7 k�z�tti tartom�nyban lehet,
ahol 1 a legkisebb, 7 a legnagyobb m�ret

St�lusok haszn�lata

A st�lusokat a webf�jl HEAD r�sz�ben kell megadni.

A 'nev' a st�lus neve, amely k�tf�le t�pus� lehet:
Egy HTML elemre vonatkoz�. p�ld�ul:

(?: Itt a H1-es m�retû fejl�cre vonatkoz� st�luselemeket adhatjuk meg)

�ltal�nos. p�ld�ul:

(?: Itt egy olyan st�lust adtuk meg,
amire a Class='stilusnev' m�don hivatkozhatunk, b�rmely st�lust t�mogat� HTML elemben)

L�that�, hogy a be�ll�tand� st�lus-tulajdons�gokat pontosvesszõvel(;) kell elv�lasztani egym�st�l
Az elsõ esetben egy HTML TAG st�lus�t v�ltoztattuk meg �gy, hogy a 'nev'-hez egy TAGnevet �rtunk.
A m�sodik esetben egy saj�t, �ltal�nos c�lû st�lust k�sz�t�nk, amit b�rmely olyan HTML elem nyit� TAG-j�ban elhelyezhet�nk,
ahol ennek hat�sa �rv�nyes�lhet. (Pl. ... , ...)
�ltal�nos st�lus megad�sa eset�n, a st�lusn�v el� pontot kell elhelyezn�nk. (P�ld�nkban: .stilusnev)

N�zz�k a megadhat� st�luselemeket kateg�ri�juk szerint csoportos�tva

Sz�veg megad�sa

text-align : A sz�veg v�szintes igaz�t�sa

text-align:left Balra igaz�t�s

text-align:center K�z�pre igaz�t�s

text-align:right Jobbra igaz�t�s

text-align:justify Sorkiz�r�s Csak Netscape 6, Internet Explorer 6, vagy �jjabb b�ng�szõkben

vertical-align A sz�veg f�ggõleges igaz�t�sa

vertical-align:baseline Alapvonal (Norm�l magass�g)

vertical-align:sub Alapvonal al�

vertical-align:super Alapvonal f�l�

vertical-align:top Fel�re

vertical-align:middle K�z�pre

vertical-align:bottom Alura

vertical-align:text-top A sz�veg tetej�hez

vertical-align:text-bottom A sz�veg alj�hoz

text-decoration V�zszintes vonalak elhelyez�se a sz�vegben, illetve villog� sz�veg k�sz�t�se

text-decoration:none Nincs semmi sem. Ez az alap�rtelmez�s

text-decoration:underline Al�h�zott sz�veg

text-decoration:overline A sz�veg f�l� h�zott

text-decoration:line-through �th�zott sz�veg

text-decoration:blink Villog� sz�veg Csak Netscape 4-es b�ng�szõben haszn�lhat�

text-transform Kis-, �s nagybetûk haszn�lat�t teszi lehetõv�

text-transform:capitalize Az �sszes sz� kezdõbetûj�t nagybetûre cser�li

text-transform:uppercase Az �sszes betût nagybetûsre alak�tja

text-transform:lowercase Az �sszes betût kisbetûsre alak�tja

text-indent A bekezd�sek �s m�s elemek beh�z�s�nak m�rt�k�t szab�lyozhatjuk

text-indent:"sz�m�rt�k" A sz�m�rt�k egy konk�t sz�m

letter-spacing A betûk k�z�tti t�vols�got �ll�thatjuk

letter-spacing:"sz�m�rt�k" A sz�m�rt�k egy konk�t sz�m

line-height A sor eleje �s a k�vetkezõ sor teteje k�zti t�vols�g megad�sa

line-height:"sz�m�rt�k" A sz�m�rt�k egy konk�t sz�m

Betûk�szletek megad�sa

font-family A betût�pus megad�sa. Aj�nlatos, hogy ellenõrizz�k t�bb b�ng�szõben is, a kin�zet�t!

font-family:"betût�pus" Biztosan el�rhetõ betût�pusok: 'Serif', 'Sans-serif', 'Cursive', 'Fantasy', 'Monospace'

font-size A betûk m�ret�t hat�rozza meg

font-size:"sz�m+m�rt�kegys�g" L�sd a St�lusok m�rt�kegys�ge r�szn�l

font-style A betûst�lus megad�sa

font-style:normal Norm�l kin�zetû

font-style:italic Dõlt

font-style:oblique Ferde

font-variant Kiskapit�lis betûk haszn�lata

font-variant:normal A kisbetûk a hagyom�nyos m�don jelennek meg

font-variant:small-caps A kisbetûk, kism�retû nagybetûkk�nt jelennek meg (kiskapit�liss�g

font-weight A sz�veg vastags�g�t hat�rozza meg

font-weight:normal Hagyom�nyos megjelen�s

font-weight:bold F�lk�v�r be�ll�t�s

Sz�nek �s h�tt�rk�pek megad�sa

color A sz�vegsz�n be�ll�t�sa

color:"sz�n" Lehet egy sz�n angol megfelelõje, vagy �ltalunk kikevert �rt�k (A sz�nek)

background-color Az elem h�tter�nek sz�n�t hat�rozza meg

background-color:"sz�n" Lehet egy sz�n angol megfelelõje, vagy �ltalunk kikevert �rt�k (A sz�nek)

background-image Az elem h�tter�nek k�v�nt k�p megad�sa

background-image:"el�r�si �t" Az el�r�si �t mutatja meg, hogy hol tal�lhat� a k�p a sz�m�t�g�pen

background-repeat Itt adhat� meg, hogy a h�tt�rk�p ism�tlõdj�n-e (mozaik) vagy sem

background-repeat:"repeat" Ism�tlõdik, ha a k�p kisebb,
mint az elem h�tter�nek fel�lete

background-repeat:"repeat-x" Csak v�zszintesen ism�tlõdik

background-repeat:"repeat-y" Csak f�ggõlegesen ism�tlõdik

background-repeat:"no-repeat" Csak egy p�ld�nyban mutatja a h�tt�rk�pet,
nem ism�tli

background-attachment Itt �ll�thatjuk be,
hogy a dokumentum g�rget�sekor a h�tt�rk�pet is g�rgess�k-e

background-attachment:fixed A h�tt�rk�p mozdulatlan marad,
mik�zben a webdokumentumot g�rgetj�k

background-attachment:scroll A h�tt�rk�p a webdokumentummal egy�tt mozog g�rget�skor

background-position A h�tt�rk�p helyzet�t �ll�thatjuk be

Marg�k �s keretek
Ezen tulajdons�gok a marg�k, keretek,
valamint a dokumentumban szereplõ elemek magass�g�t �s sz�less�g�t �ll�tj�k be

margin Az dokumentum mind a n�gy oldal�n tal�lhat� marg� egyszerre �ll�thatjuk be

margin:"sz�m�rt�k" A sz�m�rt�k egy konkr�t sz�m

margin-left Az dokumentum bal oldali marg�j�t �ll�tja be

margin-left:"sz�m�rt�k" A sz�m�rt�k egy konkr�t sz�m

margin-right A jobb oldali marg�t �ll�tja be

margin-right:"sz�m�rt�k" A sz�m�rt�k egy konkr�t sz�m

margin-top A felsõ marg�t �ll�tja be

margin-top:"sz�m�rt�k" A sz�m�rt�k egy konkr�t sz�m

margin-bottom Az als� marg�t �ll�tja be

margin-bottom:"sz�m�rt�k" A sz�m�rt�k egy konkr�t sz�m

width Egy HTML elem (p�ld�ul egy k�p) sz�less�g�t adja meg

width:"sz�m�rt�k" A sz�m�rt�k egy konkr�t sz�m

float Egy HTML elem sz�veggel t�rt�nõ k�rbefuttat�s�nak lehetõs�ge
(p�ld�ul egy k�pn�l)

clear Egy HTML elem sz�veggel t�rt�nõ k�rbefuttat�s�t
ezzel tudjuk lez�rni

St�lusok m�rt�kegys�ge

pt Pont. A betûk�szletek szabv�nyos m�rt�kegys�ge,
mely a monitorral van �sszhangban (p�ld�ul: 12pt)

px K�ppontnyi m�retez�st tesz lehetõv�. Hasznos pl. sz�mol�g�pekn�l,
ahol ez a legkisebb egys�g (p�ld�ul: 20px)

% A gazdter�let egy sz�zal�k�rt�ke (p�ld�ul: 200%)

Megjegyz�sek elhelyez�se a k�dban

A "z�r�jelek" k�z�tti k�dot,
a b�ng�szõ figyelmen k�vûl hagyja

A b�ng�szõk a elemek k�z�tti r�sz nem veszik figyelembe.
Ez j�l j�het magyar�z� sz�vegk�nt, vagy �ppen
hibakeres�sn�l, ahol a probl�m�t �gy is megtal�lhatjuk,
hogy egy-egy k�dr�szt �tmenetileg "kiszed�nk

Hivatkoz�sok haszn�lata

HTML elemek A HTML elemre kattintva
egy megadott helyre illetve f�jlra ugrunk

A hivatkoz�s viselked�s�t befoly�sol� tulajdons�gok:

Href Megadja, hogy a hivatkoz�s hova mutat, hova l�p�nk ha r�kattintunk

Href="webc�m" A webc�m "http://"-el kezdõdik, �s egy Internetes oldalra,
vagy f�jlra hivatkozik

(Ha a webc�m nem egy webdokumentum �llom�ny (pl. jatek.rar),
akkor ez a hivatkoz�s annak a f�jlnak a let�lt�s�t eredm�nyezi)

Href="horgonyn�v" Egy megadott horgonyra ugrik.
(Ha az az aktu�lis webf�jlban van, akkor "#" jellel kezdõdik)

Target Megadja, hogy a b�ng�szõ melyik ablakban nyissa meg ,
a hivatkozott c�men tal�lhat� �llom�nyt

Target="_self" Abban az ablakban, ahonnan hivatkoztak az �llom�nyra

Target="_blank" Egy �j ablakban nyitja meg

Target="_parent" A sz�lõablakban nyitja meg

K�pek haszn�lata

 K�p elhelyez�se a webf�jlban, megadott tulajdons�gok szerint

A k�pet az al�bbi tulajdons�gok hat�rozz�k meg:

Src Megadja, hogy hol tal�lhat� a megjelen�tett k�p a merevlemezen

Src="el�r�si �t" Az el�r�si �t lehet abszol�t, vagy a befogad� webf�jlhoz k�pest relat�v (Az �llom�nyokr�l)

Width A k�p sz�less�g�t hat�rozza meg

Width="sz�m�rt�k" A sz�m�rt�k egy konkr�t sz�m

Height A k�p magass�g�t hat�rozza meg

Height="sz�m�rt�k" A sz�m�rt�k egy konkr�t sz�m

Border A k�p k�r�l keretet lehet kialak�tani

Border="sz�m�rt�k" A sz�m�rt�k egy konkr�t sz�m, mely megadja a keret vastags�g�t

Alt Itt adhatjuk meg, hogy milyen sz�veg jelenjen meg az eg�r mellett, amikor azt a k�p f�l� h�zzuk

Alt="sz�veg" Ahol a sz�veg a megjelenõ megjegyz�s

Usemap Ha a k�pet k�pt�rk�pk�nt k�v�njuk haszn�lni, akkor itt lehet megadni a tulajdonos t�rk�p nev�t

Usemap="t�rk�pn�v" A t�rk�pn�v a MAP Tag �ltal meghat�rozott t�rk�p neve

Longdesc Az Src-ben megadott k�p let�lt�s�ig egy kisebb m�retû (felbont�s�) k�pet jelen�thet�nk meg

Longdesc="el�r�si �t" Az a k�p helye, amit a b�ng�szõ csak ideinglenesen (am�g az Srcben megadott t�ltõdik) mutat

T�bl�zatok haszn�lata

BackGround Vagy a t�bl�zat h�tter�nek egy k�p�llom�nyt is megadhatunk

BackGround="el�r�si �t" Az �llom�ny el�r�si �tja

(?: Egy t�bl�zatnak vagy csak h�tt�rsz�nt vagy csak h�tt�rk�nt megadott k�p�llom�nyt adhatunk meg,
mindkettõt nem lehet)

Width A t�bl�zat sz�less�g�t hat�rozza meg

Width="sz�m�rt�k" A sz�m�rt�k lehet konkr�t, vagy a gazdater�let egy sz�zal�k�rt�ke

Height A t�bl�zat magass�g�t hat�rozza meg

Height="sz�m�rt�k" A sz�m�rt�k lehet konkr�t, vagy a gazdater�let egy sz�zal�k�rt�ke

Border A t�bl�zat cell�inak keretvastags�g�t hat�rozza meg

Border="sz�m�rt�k" A sz�m�rt�k egy konkr�t sz�m (Pl.: Ha Border="0", akkor nincsenek r�csvonalak)

NoWrap Ez a kapcsol� a a cell�k sz�veg�nek t�rdel�s�t tiltja le

CellPadding Meghat�rozza a cell�k tartalma �s a cell�k kerete k�z�tti t�vols�got

CellPadding="sz�m�rt�k" A sz�m�rt�k egy konkr�t sz�m

CellSpacing Seg�ts�g�vel a cell�k egym�st�l val� t�vols�g�t �ll�thatjuk be

CellSpacing="sz�m�rt�k" A sz�m�rt�k egy konkr�t sz�m

A t�bl�zat sorai:

 
cell�k
�j sort a  elem be�r�s�val tudunk kezdeni

N�zz�k a t�bl�zat sorait meghat�roz� tulajdons�gokat

Align A sort tartalmaz� cell�k v�zszintes igaz�t�s�t �ll�thatjuk be ezzel

Align="Left" A cellaelemeket balra igaz�tja

Align="Center" A cellaelemeket k�z�pre igaz�tja

Align="Right" A cellaelemeket jobbra igaz�tja

vAlign A sort tartalmaz� cell�k f�ggõleges igaz�t�s�t �ll�thatjuk be ezzel

vAlign="Top" A cellaelemeket a cella tetej�hez igaz�tja

vAlign="Center" A cellaelemeket f�ggõlegesen k�z�pre igaz�tja

vAlign="Bottom" A cellaelemeket a cella alj�hoz igaz�tja

(?: Mindk�t igaz�t�si m�dot egy�ttesen is haszn�lhatjuk)

A t�bl�zat cell�i:

 HTML elem �j cell�t a  elem be�r�s�val nyithatunk

K�vetkezzenek a cella tulajdons�gok:

Align , vAlign Az igaz�t�si m�dok ugyanazok, mint a sorn�l megismertek

Rowspan Sorok egyes�t�se

Rowspan="sz�m�rt�k" Az aktu�lis sort�l a sz�m�rt�kben megadott sort nyit egybe

Colspan Cell�k egyes�t�se

Colspan="sz�m�rt�k" Az aktu�lis cell�t�l a sz�m�rt�kben megadott cell�t nyit egybe